Az Angelique-sorozat elég régi és patinás otome sorozat (gyakorlatilag 1994-ben az első rész, az Angelique alapozta meg a ma ismert otome game műfajt), és bár sok konzolra jelentek meg különféle részei, eddig még nem játszottam velük. Sok jót hallottam a játékmenetről és a karakterdizájnok is egészen egyedinek tűntek. Így örültem, hogy lehetőségem nyílik a demón keresztül kicsit megtapasztalni a sorozat legújabb játékát. A demó ikonja a szokásos: a tényleges borító egy része, illetve rátettek egy demó feliratot, hogy megkülönböztessék a rendes, teljes játéktól. Más esetben talán bánnám, hogy állandóan ez az art ismétlődik, de meseszép, így szívesen elnézegetem! Az Angelique Luminarise indulásakor nagyobb felbontásban is szemügyre vehetjük az igencsak impozáns borítót. Egyszerű, de jópofa megoldás, hogy a menü a kép homályossá válása után jelenik meg, ezzel játszva kicsit a fókuszálásunkkal, egyértelműen kiemelve az egyes menüpontokat. A játék egyik legötletesebb megoldása maga a nyitóvideó, amiben gyakorlatilag egy (részben színes) mangaként olvashatjuk el a történet prológusát. Nagyon szépen meganimálták, és a szereplők Ange-t (a főhősnőt) leszámítva beszélnek is benne, ami nagyon tetszett. A játék elején kiválaszthatjuk a nehézséget (könnyű, normál, nehéz), illetve megadhatjuk Ange horoszkópját és vércsoportját is. Sőt, egy jópofa kérdéssor személyiségtesztként szolgál. Nem tudom, ezen utóbbi beállítások mennyit befolyásolnak a tényleges játékélményen, a demón nem éreztem, hogy kimondottan nagy szerep jutott volna nekik, de lehet, a teljes verzióban nagyobb jelentőséggel bírnak. A történet főszereplője a fiatal, mindössze huszonöt éves irodai alkalmazott, Ange, aki rendkívül kiégett már a munkájától. Igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy jól teljesítsen és elismerjék, ám az utóbbi időben úgy érzi, csak rossz történik vele. A munkája és a karrierje hajszolása állandó nyomásként nehezedik rá és teszi tönkre lassan az életét. Az egyik este munkából hazamenet elkeseredésében beül egy bárba, hogy kicsit iszogasson, és igyekezzen jobb kedvre derülni. Amikor a pultos felajánl neki egy új munkát, az elkeseredett lány azonnal alá is írja a szerződést, kissé ittasan elégedetlenkedve a jelenlegi helyzetével. Arra azonban nem számít, hogy a semmiből megjelenik majd egy jóképű, szőke férfi pegazusháton, és magával viszi. Ange így köt ki a Földtől egészen távol, egy éteri térben, a Lebegő Városban, ahol a Királynő és a kilenc Őrző igyekszik fenntartani az univerzum egyensúlyát. Ange pedig a szerződés aláírásával jelöltté vált a következő királynői pozícióra... Hasonló helyzetben van riválisa is, a szintén a Földről érkezett Reina. Mindketten kapnak egy kontinenst, amelynek a fejlődését és felvirágoztatását rájuk bízzák. Természetesen nem egyedül kell boldogulniuk, a Lebegő Városban él a kilenc Őrző is, akik segítenek a kontinensek fejlesztésében. Nagyon érdekes látni, ahogy szegény Ange kezdetben teljesen hitetlenkedve áll a saját helyzetéhez. A Királynő és a kilenc Őrző története még rémlik neki a gyerekkorából, hiszen az egyik kedvenc meséje volt. Ám hiába találja magát a Lebegő Városban és tűnik valóságosnak minden, ami vele történik, az első időszakban igazából még nyomasztja a korábbi élete sikertelensége, amely nem könnyíti meg, hogy felnőjjön az előtte álló feladatokhoz. Ám ahogy telik az idő, a többi szereplő támogatásának hála kezdi elfogadni magát, és a múltat maga mögött hagyva igyekszik magabiztosan és motiváltan állni a Reinával folytatott versenyhez is. A játékmenet gyakorlatilag egy statnövelő rendszer köré épül. A hétvégéket leszámítva minden nap rendelkezünk egy fix energiaösszeggel, amiket változatos tevékenységekre költhetünk el. Bejárhatjuk a Lebegő Város egyes helyszíneit, ahol találkozhatunk és beszélgethetünk az Őrzőkkel vagy a város lakóival, illetve időt tölthetünk Reinával is. Hétvégéken van lehetőségünk randevú formájában jobban megismerkedni az Őrzőkkel, illetve ekkor tehetünk látogatást a kontinensünkre is (itt megnézhetjük az újonnan épült látványosságokat, vásárolhatunk stb.). Nyilván érdemes kapcsolatokat építeni a többi szereplővel, de a legfontosabb tevékenység mégiscsak a kontinensünk fejlesztése. Minden Őrző az egyik elemet uralja, és az ő áldásukat kérve küldhetünk ezekből az elemekből a kontinensünkre, hogy az ott élők épületeket meg látványosságokat fejleszthessenek. Hogy pontosan milyen elemekre van szükség, azt a lakók szerencsére "jelzik", így tudni lehet, hogy melyik elemből nagyjából mennyire lenne szükségük. Ez alapján tudjuk igazából eldönteni, hogy kis vagy nagy áldást kérjünk az Őrzőktől (a nagy áldással sok elemi energiát küldenek a kontinensre, kis áldással kevesebbet). Ez nem hangzik túl bonyolultnak, de vannak árnyaló tényezők. Például hogy minden napra megvan, melyik elem az erősebb, így ha például kedden a víz a domináns elem és abból kérünk valamilyen méretű áldást, akkor a szokásosnál nagyobb mennyiséget juttathatunk a kontinensünkre. Illetve fontos arra is ügyelni, hogy egyensúlyban legyenek az elemek, mivel ha csak egy elemre koncentrálunk és túl sokat küldünk, felborul a kontinens egyensúlya, és különféle katasztrófák következnek be. Ezek elhárításához pedig oda kell küldenünk pár Őrzőt, hogy rendet tegyenek (értelemszerűen ők így nem lesznek elérhetők számunkra egy időre). Hogy éppen hogyan áll a kontinensünk, illetve Reinával összehasonlítva miképp teljesítünk a versenyben, azt szerencsére nyomon tudjuk követni, így tudunk tervezni vagy szükség esetén korrigálni. Az Angelique Luminarise eléggé szórakoztató, de kell egy kis idő, amíg az ember ráérez a statnövelős rendszer lényegére. Én az elején rettentő sokat bénáztam és kísérletezgettem, mert kíváncsi voltam, mennyi energiapontot kellene a fejlesztésekre szánnom, és mennyit a szociális interakciókra. Idővel azonban szerintem nagyon jól ki tudtam egyensúlyozni ezeket, és különösebb megerőltetés nélkül vezettem Reinával szemben a versenyben (normal módban játszottam pedig), miközben sorra tudtam feloldani az Őrzők egyes CG-it. A statnövelés mellett sokféle érdekes történésnek is a részesévé válhatunk, ahogy a Lebegő Városban egyre több időt töltünk el: számos gyönyörű helyszínt bejárhatunk, és jobban megismerkedhetünk az Őrzőkkel. Mindegyikük teljesen más személyiség, és bár egyedi múlttal, célokkal vagy elképzelésekkel rendelkeznek, szerintem a játék viszonylag felületesen tudja csak ezeket bemutatni. Valószínűleg máshogy érezném ezt, ha többet tudtam volna játszani a játékkal, a demó csak az első 27 napot öleli fel, így végül is érthető, ha nem volt időm mindent kellően kitapasztalni, illetve a romantika közelébe se jutottam még. Ami nagyon pozitív meglepetés volt, az Reina: nem egy utálatos ellenségként ábrázolják a játékban, hanem egy motivált és kedves lány, akivel kellemes versengeni, de ez sosem csap át személyeskedésbe. Amikor vezetett se volt lekezelő Ange-al szemben, illetve ha Ange állt éppen nyerésre, Reina akkor is elismerte a helyzetet. Szerettem vele időt tölteni, szerencsére a játék erre is ad lehetőséget, így gyakran kaptam magam azon, hogy valami csajos témát vesézünk ki egy kis tea mellett ahelyett, hogy valamelyik Őrzőt vinném el ismerkedni. A játék látványvilága szerintem kimondottan szép, különösen a helyszíneket imádtam. Rendkívül sokféle színvilágú és stílusú helységet bejárhatunk a Lebegő Városban: a lányok szállása egészen modern, ám maga a palotára inkább a barokk túldíszítettség jellemző. Megint más téma az Őrzők szobái vagy a város kültéri helyszínei, amelyek egészen különböző design-okat kaptak, és mind más-más hangulatot áraszt. A karakterdizájnok meseszépek, bár úgy érzem, a CG-k néhol kissé merevre sikeredtek. Tény, hogy túl sokat nem is tudtam feloldani, de amiket igen, azok is leginkább állóképszerűek voltak, nem igazán dinamikusak. A zenék szépek voltak, a sok ismétlődés ellenére sem éreztem őket repetitívnek vagy idegesítőnek, viszont kimondottan különlegesnek vagy emlékezetesnek se tudnám őket titulálni. Az Angelique Luminarise a demója alapján egy igen kellemes élmény, nekem különösen a statnövelés rendszer nyújtotta kihívások, illetve a játék tempója fogott meg. Ha volt egy kis időm, játszottam vele, és a sok hosszabb-rövidebb jelenet egy folytonos történetté állt össze a fejemben. Ennek hála nem kellett azon aggódnom, hogy ha csak egy kevés időm van leülni elé, akkor majd félbe kell hagynom izgalmas jeleneteket. Ez a fajta tempó/történetfelosztás előnyös lehet azoknak, akik hozzám hasonlóan nem mindig érnek rá órákat játszani, de szívesen szórakoznának vele akár 10-20 perces időintervallumokat is.
Az egész környezete és világa is nagyon különleges valamint látványos lett, engem kifejezetten érdekel az is, hogy a későbbiekben mennyire komolyodna meg a romantikus tartalom, ha az Őrzőkkel már jobban meg tudunk ismerkedni. Nem mondanám akkora lángoló szerelemnek, mint a Jack Jeannet, de egészen tetszett a demó, így esélyes lehet, hogy majd valamikor beszerzem a későbbiekben. Főleg, hogy nagyon szeretem a statnövelős játékokat, és nagy bánatomra Nyugatra nem igazán hozzák őket.
0 Comments
Leave a Reply. |
Bejegyzésajánló
Rovatok
🎮 Játékbarlang 🎮
[PSV] Dance with Devils
Mage ⏸️ Urie ✓ [PSV] Diabolik Lovers Limited V Edition
Kanato▶️ Ayato ✓ 📱 Mobilos kedvencek 📱
Chain Chronicle (JP)
Barátkódom: 152,442,002 For All Time (CN)
Barátkódom: 0976818705 Twisted Wonderland (JP)
Barátkódom: pbXZPsP6 Blogbanner
Archívum
May 2024
Kategóriák
All
|